Programajánló

Kehidakustány és környékre

Kehidakustány

• Deák Kúria: Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából “A haza bölcse, Zala büszkesége” címmel nyílt állandó kiállítás Kehidán, abban az épületben, amely 1808 és 1854 között Deák Ferenc otthona volt.
• Gyümölcsoltó Boldogasszony róai katolikus templom: A templom felszentelése 1755. április 5-én történt. Eredetileg is Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték, ezt a titulusát jelenleg is őrzi. A tornya 1807-ben készült el.
• Deák-kút: Szabadon látogatható természeti érték! Úgy tartják, Deák Ferenc ennél a forrásnál szeretett megpihenni. Ez a különös atmoszférával megáldott hely méltán vált a környékbe látogató turisták által legsűrűbben felkeresett célponttá. A radiesztéziai mérések tanúsága szerint itt jótékony hatású földsugárzás uralkodik – a föld mélyén Szt. György vonal húzódik. Kiváló meditációs és relaxáló hely. Az itt eltöltött idő nem csupán a léleknek, de a testnek is megújulást jelenthet.
• Temetőkápolna: A román eredetű, XIII. századi épületet 1719-ben újították meg, majd a Deák család sírboltjává alakították át. A XIX. század közepéig a család ide temetkezett. Oltára XVIII. századi barokk munka.

Kallósd (3 km-re Kehidakustánytól)

• Szent Anna kerektemplom: Szent Anna tiszteletére szentelt körtemplom 1260 körül, román stílusban épült.

Zalacsány (5 km)

• Horgásztó és Szabadidőpark: A zalacsányi horgásztó mellett az egész család jól érezheti magát nyaralása alatt. Horgászás, fürdés, túrázás, pihenési lehetőség, büfé, és mindenek előtt lovaglás, kezdő és gyakorlott lovasoknak.
• Sétarepülés: Zalacsányi repülőtér a 76-os út mellett Hévíztől 5 km-re
• Zalacsányi víztározó: Zala megyében a Zalai dombságban, Zalacsány települését a főút szeli ketté. Két oldalán lehető fel a Zalacsányi víztározó, melyet a Kettős patakból duzzasztották fel 1991-ben. A tavakat bükk, akác, fenyő és cserfából álló erdő veszi körül.
  Halállománya egyedülálló, ponty, koi pontyban bővelkedik. Továbbá amúrok, harcsák, süllők várnak a horgászokra. Közel 25 éve telepítik a halakat.
  Medre iszapos, márgás anyagú, mélysége átlag 2,5 méter, de a gát felől akár 5 méter is lehet.

Zalaköveskút (5 km)

• Állatpark: Őshonos és egzotikus állatok. Natúr környezetben természetes tartási körülmények között 15 ha-os területen látogathatók és simogathatók

Kis-Balaton (25 km)

• Kányavári-sziget: Megközelíthetősége kiváló a Sármellék és Balatonmagyaród közötti útszakaszról. Bejárata egy különleges látványt nyújtó, 2005-ben felújított fahíd. A 3 km hosszú, önmagába visszatérő tanösvény elsődleges célja a Kis-Balaton változatos madárvilágának bemutatása.
• Kápolnapusztai Bivalyrezervátum: A Kányavári-szigetről továbbhaladva – Balatonmagyaród és Zalakomár között – Kápolnapusztán találjuk a Bivalyrezervátumot. Az állatok napközben istállójuktól távolabb legelnek, de 15-16
  óra körül már „testközelből” láthatják, bátrabbak simogathatják őket. A rezervátum 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
• Kis-Balaton Ház: A Kis-Balaton Ház a Zalavár-Zalaszabar összekötő út mellett található. Nemcsak a természeti értékek bemutatása a cél, hanem a történeti és néprajzi vonatkozások szemléltetése, valamint kulturális központ létesítése is. A ház közelében lévő kápolna, a Cyrill-Metod emlékoszlop, valamint a régészeti feltárások a közel- és régmúlt emlékeit hangsúlyozzák.
• Teréz Anya kilátó: Zalaköveskút község határában, a legmagasabb csúcson helyezkedik el a Teréz Anya kilátó, ahonnan egyedülálló látvány nyílik a környező vidékekre. A kilátó névadója Kalkuttai Szent Teréz, közismert nevén Teréz anya, katolikus apáca.
  Panoráma: A kilátó egy masszív faszerkezetű építmény, mely stabil és széles lépcsőivel együtt magasan az ég felé emelkedik. A tetejére felérve, tiszta időben a Zalai-dombság tökéletesen kirajzolódik, Keszthely és Hévíz városa is felbukkan.
  Túraútvonal: Az építménytől indul egy túraösvény is, ami egészen a hegyen átvezet. Turistajelzéseknek nyoma nincsen, ám a község lakosságának köszönhetően kitűnő út áll rendelkezésre a túraösvény megtételére. A kilátóhoz vezető úton egy egyedi különlegességre figyelhetnek fel a kirándulók, ugyanis régi, selejt Ikarus buszok állnak egymás mellett. A kihelyezett táblán olvasható, hogy a buszok az Ikarus élmény- és emlékparkban lesznek majd láthatók.
  Megközelítés: A kilátó könnyen megközelíthető a Hévíz-Zalaköveskút műúton, Nemesbük és a kehidai leágazó után jobbra található úton.

Sénye (10 km)

• Kemencés kápolna: A Kemencés kápolna Sényén található, Zalaszentgrót és Zalaszentlászló között. A kápolnát Vadász György tervezte Szilágyi István kérésére, aki több mint 20 évig a sényei szőlőhegyen élt, ahol legendás falusi vendégháza is működött.A kápolnától gyönyörű kilátás nyílik az erdei kőbányára, a sztúpára, a rezi várra és számos dombságra. A kápolna mellett található megy hazánk egyik legnagyobb zászlója.

  Autóval és kerékpárral is könnyen megközelíthető. Zalaszentlászlóról az Aranypatak Vendéglő melletti hegyi útra fordulva, vagy Sényéről a templomtól szintén a hegyi útról könnyen megközelíthető az építmény.

Zalavár (20 km)

• Szent Adorján Bazilika romjai: Liutpram salzburgi érsek építtette 852-853 körül a templomot, ahol elhelyezték Hadrianus (Szent Adorján) mártír maradványait. A Nyugat-Európában is egyedülálló lelet az ún. szentélykörüljárós templomok őstípusa lehetett. A nyolc évig tartó ásatások után a bazilika romjait konzerválták és újra felszentelték.

Hévíz (10km)

• Hévízi gyógytó: nemcsak a fürdőzés élményét adja, hanem a tradicionális gyógykúrák és az egészségmegőrző wellness kúrák alapját jelenti. A hévízi gyógyhatások kiinduló alapja a fürdőkúra, de emellett több olyan egyedi gyógyterápiás kezelést is ki kell emelni, mint például az iszappakolás, a híres súlyfürdő, a gyógymasszázsok, valamint az ivókúra.
• A római katona sírja : A halott római katona sírja Hévízen az Egregy városrészen található. Az eldugott későrómai sírt gyalogosan a főútról rövid kikövezett sétányon lehet eljutni. Egy üvegezett ablakon keresztül tekinthetünk a sírkamrában lévő csontvázra, melynek helye téglából, oltatlan mészből készült.
  1925-ben találták meg teljes épségben. Leletei között bronz övcsatot, fibulát, vaskést és II. Constantinus római császár pénzét találták. Ezeket áthelyezték a keszthelyi Balatoni Múzeumba, azonban a csontvázat nem mozdították helyéről.
  Már a környező vidékre nyíló látvány miatt is érdemes megtekinteni. A közelben lévő borospincék mellett különböző vendéglátói egységek várják vendégeit.
• Római kori Romkert: A hévízi Római kori Romkert 2010-re teljes alakjában felújításra került, azóta pedig tiszta környezettel, animációs programokkal és új szolgáltatásokkal várja a vendégeket a történelmi emlékmű.Története: Az első és a második század fordulóján egy több, mint 1000 négyzetméret alapterületű, terjedelmes kőépületet építettek a helyére, mely 45 m hosszú és közel 23 m széles volt. A keleti, oszlopos tornáccal rendelkező épület korábban meleg, langyos és hideg vizes medencével is el volt látva, azonban központi fűtésnek semmi nyomát nem találták, így minden bizonnyal nem villagazdasági lakóépületként funkcionált.
  Az építmény feltehetően a második század vége közeledtével elpusztult, a III. században viszont valamivel másabb belső elrendezéssel újjáépült, továbbá egy Mithras szentély is kialakításra került. A Római Romkertben található még “Az otthon kapuja” nevezetű szobor, amely egy átlagos római ház bejáratát ábrázolja. A ház bejáratánál lévő dán dogra emlékeztető kutya a védelem szimbóluma.

  A szentélyt és az épületet a IV. században szintén lerombolták, azonban hamarosan ismét újjáépült, végül pedig az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója mai napig kérdéses, de feltehetően gazdasági tevékenységre használták.

  Megközelítés: A Római kori Romkert Hévíz északi területén, az Egregyi Múzeum közvetlen közelében talalálható. A történelmi emlékmű mind autóval, mind tömegközlekedéssel nagyon egyszerűen megközelíthető. A helyszínen a parkolás ingyenes, a legközelebbi, “Zrínyi utca” elnevezésű buszmegálló pedig mindössze 5 perc sétával elérhető

Keszthely és környékre

Keszthely (15 km)

Már a rómaiak is várost alapítottak a mai Keszthelytől délre. A település nyomai végigvezetnek a középkoron. A török időkben fontos végvár volt.

Keszthely számára újabb fejlődést a 18. sz. hozott, amikor a környék földesura, Festetics György megalapította itt Európa első gazdasági felsőfokú tanintézetét, a Georgikont. Ugyancsak Festetics szervezte meg Keszhelyen a dunántúli írók irodalmi összejöveteleit is, a helikoni ünnepségeket.

A középkorban két központja volt, a mai Fő tér és a kastély környéke, a látnivalók többsége ma is e két helyen és az őket összekötő sétálóutcában látható.

• Városháza (Fő tér): Alapjai 18. századiak, mai formájában copf stílusú; benne található a Polgármesteri Hivatal.
• Ferences kolostor és templom (Fő tér): A tér meghatározó épülete a ferences rendi kolostor és temploma, amely a törökkorban végvárként szolgált, szentélyében láthatók hazánk legnagyobb felületű gótikus falfestményei.
• Festetics kastély: 1745-ben kezdték építeni, mai formáját 1884 és 1887 között nyerte el. A 101 helyiséges épület napjainkban múzeum és konferencia központ. Legértékesebb helyisége az 1799-1801 között épült Helikon Könyvtár, amelynek bútorzata eredeti, könyvállománya 86.000 kötet.
• Történelmi modellvasút kiállítás és Vadászati Múzeum
• Hintómúzeum: A mai Hintómúzeum épülete korábban a keszthelyi Festetics-uradalom központjának istálló-kocsiházaként működött, a kastély 1883-1887 közötti utolsó nagy bővítésével egy időben építtette Festetics (II.) Tasziló. A család mindennapi közlekedéséhez igénybe vett lovakat, kocsikat, hintókat és szánokat a földszinten tartották, az emeleti rész pedig a lovászok és a kastély személyzetének szállásaként szolgált.A kiállításon látható tárgyak nagyrészt a 18-19. század főúri életformához kapcsolódó lóvontatású járművek gyűjteménye alkotja. A tervszerűen végzett restaurálási, felújítási munkáknak köszönhetően eddig 54 darab került felújításra. A kocsik és hintók jelentős része egy osztrák magángyűjtő, Werner Guster gyűjteményéből származik. Werner felajánlotta a tárgyait a múzeumnak, így most már a Helikon Kastélymúzeum tulajdonában vannak.

  A kiállításon a saját szerzemények mellett megtekinthetők más múzeumoktól kölcsönzött tárgyak is, valamint 2023 elején Varga Ernő modellkészítőnek köszönhetően száz további modellel egészült ki a keszthelyi Hintómúzeum gyűjteménye. A művész méretarányosan alkotta meg ezeket a kocsikat, hintókat és szekereket, jelenleg pedig már a „A kicsik sokasága” című tárlata állandó kiállításként működik a múzeumban.

• Festetics Imre Állatpark
• Marcipán Múzeum: A Festetics kastélytól kb. 200 méterre, a Katona József utca 19. szám alatt található, ahol a cukrászmester 100, marcipánból készült díszmunkája látható.
• Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely: A magyar agrár felsőoktatás történetén kívül gabonatermesztési, szőlészeti-borászati és kocsi kiállítás látható bognár- és kovácsműhellyel. Impozáns látvány a működőképes gőzeke.
• Balatoni Múzeum (Múzeum u. 2.): Neobarokk épület, amelyben az emeleti állandó kiállításon a Balaton kialakulásával, növény- és állatvilágával, környékének történeti emlékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. A földszinten van a római- és a középkori kőtár, valamint a híres festő, Halápy János emlékszobája.
• Kis-Balaton Látogatóközpont: A „Kis-Balaton Látogatóközpont közel 1000 m2 nagyságú bemutatóhely, melynek elsődleges célja a fokozottan védett Kis-Balaton természeti értékeinek közvetítése. A látogatóközpont kiinduló pontja a terület élővilágát bemutató szárazföldi és vízi túráinknak.
• Keszthelyi Pantheon (Kossuth u. 20.): Keszthelyhez kötődő személyiségek és események emléktábláit láthatjuk. Keszthelyhez kötődő személyiségek és események emléktábláit láthatjuk.
• Népviseletes Babamúzeum (Kossuth u. 11.)
• Rózsakert
• Bacchus Bor és Borászati Eszköz Múzeum (Erzsébet királyné u.18.)
• Pannon Borház (Bercsényi u 65-67.)
• Mikus Galéria (Kossuth u. 19.)
• Panoptikum – Csigaparlament ( Kossuth u. 11.)
• Kínzó múzeum
• Rádió, TV múzeum Kossuth utcában
• Zsinagóga: A város szívében található az első, 1812-ben épített zsinagóga , mely helyén már 1769-ben imaház állott. A zsinagógát többszöri átalakítással a múlt század végén eklektikussá formálták. Ma a homlokzat előtt komor, fekete márvány obeliszk emelkedik, mely tudtul adja, hogy 1944-ben itt volt a gettó.
• Hajókirándulások a Keszthelyi-öbölből: A nyári szezonban különböző hajótúrák várják a vendégeket. A pontos időpontokról a 83/312 093 vagy 312 136-os telefonszámon tudnak érdeklődni vagy kérjék munkatársaink segítségét.

Fenékpuszta (20 km)

• Valcum romjai: A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós
  bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak.

Balatonederics (20 km)

• Afrika Múzeum: A múzeumot dr. Nagy Endre, a neves Afrika-vadász hozta létre. Értékes és különleges trófeáit, tanzániai néprajzi gyűjteményét helyezte el itt.

Szigliget (25 km)

• Szigligeti vár: A település megközelíthető a Balaton északi partján haladó 71-es úton, hajóval vagy vonattal, illetve a Balatoni bringakörúton haladva. Szigliget ma is a Balaton különlegesen szép területének számít. Legmagasabb pontja 243 méter magas.
• Esterházy kastély, Alkotóház parkja: A klasszicista kastély XIX. század elején épült. Itt kapott helyet 1953-ban az Irók Alkotóháza. A kastély közelében láthatók az uradalmi épületek is, melyek jelentős része védett műemlék.

Badacsony (30 km)

• Egry József Emlékmúzeum: A település a Balaton északi partján, a 71-es út mentén található. A Balatont és Badacsonyt oly sokszor megörökítő nagy festő, Egry József háza ma emlékmúzeum, melyet a Folly Róbert által tervezett házából alakítottak ki a galéria hozzáépítésével.
• Szegedy Róza Háza: A vincellérházban megnyílt az 1967-es törzsanyagú Balatoni Almanach kiállítás. 1999 óta időről időre új, a reformkort idéző rendezvények gazdagítják a ház programját: elhangzanak a megzenésített bordalok, és ismét ropják a táncot a ház előtti füvön. Új kiállítások is nyíltak: a szőlőművelést és a borászat tárgyait bemutató tárlatot ürmösreceptek, borversek teszik teljesebbé.
• Folly Arborétum: Az 1900-as évek elején dr. Folly Gyula pécsi orvos az örsi szőlőhegyen olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton klímáját, és jól tűrik a szárazságot is. A világháborúk és az államosítás után a fia majd az unokája vette át, és jelenleg is végzi az arborétum fenntartását és továbbfejlesztését. Az arborétum a Badacsonyi Tájvédelmi Körzet része.
• Badacsony-hegy: Badacsony igazi látnivalója maga a Badacsony-hegy, mely kör alapú, 11 km kerületű, 438 m magasságával emelkedik a Balaton közvetlen közelében. A hegy vulkanikus eredetű. A hegyet turistautak pókhálója szövi be. Ezek mentén bejárhatjuk a hegy érdekes, nevezetes pontjait.

Rezi (15 km)

• Rezi vár: 2 km-es erdei túrával érhető el; a várból gyönyörű kilátás nyílik a vár körül
  elterülő völgyre.

Zalaszántó (15 km)

• Buddhista Sztupa: Az Emberi jogok parkjában található a buddhista sztupa, melyet 1992-93-ban emeltek. 30 m magas, 24 m átmérőjű hófehér építmény, belsejében 24 m
  hosszú életfával és Buddha ereklyéivel.
• A Major János-féle vízimalom: a XX. század folyamán Kotsy Nándor tulajdonába került, innen származik mai elnevezése. A malomkereket a közelben eredő Kovácsivagy Zerna-patak vize hajtotta. Az épületet az 1950-es évek elején átépítették, de a tervezett, korszerű őrlőtechnológia nem valósult meg. Csupán egy darálógépet szereltek be, ezért a malom a továbbiakban csak darálást végzett. A darálás meghajtását rövid ideig egy darab felülcsapós vízikerék biztosította, majd a motorerőre, később villamosenergia-meghajtásra szerelték át.
  1960-ban a darálás is megszűnt. Az elhanyagolt épületet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2000. januárjában vásárolta meg, egy magyar-svájci együttműködés keretében. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával 2003-ban az épület felújítása, 2004-ben a bemutatóhely kialakítása valósult meg.

Zalaegerszeg és környéke

Zalaegerszeg (30 km)

• Göcseji Falumúzeum: Az első magyar regionális szabadtéri múzeum 1968-ban nyitotta meg kapuit: a tájegység népi építészetének értékeit reprezentáló épületeket a Zala folyó holtága és egy régi vízimalom köré telepítették. Állandó kiállítások: Göcsej Népi Építészete, Finnugor Nemzeti Park – hanti és manysi szálláshelyek, A Kárpátmedence népviselete babákon, Czúgh-fazekas dinasztia kiállítása.
• Csácsi Arborétum: A város határában található arborétum 84 hektáros területén a nyárfák kivételével a hazai fafajok mindegyike megtalálható, valamint 30-35 hazai és
  egzóta fafaj kísérleti telephelye is egyben.
• Azáleás Völgy: Egykor akácosok voltak itt, később kísérleti jelleggel telepítették be a sajátos mikroklímájú völgybe az egzótákat, ami ezáltal arborétum jellegűvé vált, és
  hegyvidéki hangulatot áraszt. Az azálea tavasszal virágzik!
• Jégcsarnok: 2600 m2 -es jég- és rendezvénycsarnok várja 2005 óta a jeges sportok szerelmeseit. Az 1600 m2-es jégfelületeten folyó eseményeket 500 néző ülve, és 300 állva követheti figyelemmel. Korcsolyázás, jégdiszkó, jéghoki, oktatás, korcsolyakölcsönzés…
• Aquacity (Zalaegerszeg fürdő sétány 2.)

Sümeg és környéke

Sümeg (25 km)

• Sümegi Vár: már a 13. sz.-ban is állt, a várban – egész évben – gyerekprogramokat, várjátékokat, középkori bajvívást, középkori vacsorákat rendeznek.

Bazsi (20 km)

• Simon István-emlékház: A település nevezetességei az 1787-ben épült templom és a Simon István-emlékház, mely eredeti állapotban látható. Az épületben a költő életútját bemutató kiállítás, a gazdasági épületben pedig régi paraszti munkaeszközök tekinthetők meg.

Tapolca (30 km)

• Tavasbarlang: A Közép-Európában egyedülálló látványosság, a Tavasbarlang, a város
  szívében található.
• Malom-tó: Tapolca másik nevezetessége a Malom-tó, amelynek épített környezete – régi házai, vízimalma – is értékes, de igazi érdekessége, hogy vize közvetlen összeköttetésben áll a barlanggal. Így lehetséges, hogy a tóban élő fürge csele bejutott a barlang vizeibe, ahol egy sajátos barlangi változata alakult ki, amely már külső tulajdonságaiban is eltér felszíni ősétől. Az itt fakadó meleg források vizét, melyekről Tapolca a nevét kapta, valószínűleg már a rómaiak tóvá duzzasztották, és vele malmot hajtattak.